13 Tervezés fázis – Habyt (19:44)

A Habyt app megtervezése – A hat tervezési kérdés

Ez a lecke a kurzus második, komolyabb projektjének, a Habyt szokáskövető webes applikációnak a tervezési fázisát mutatja be. Megismered azt a hat alapkérdést, amelyeket érdemes megválaszolni minden szoftverprojekt indítása előtt, és végigkövetjük, hogyan épül fel ezekből egy konkrét, Claude-nak szánt kezdő prompt – egészen addig, amíg az AI el nem készíti a részletes fejlesztési tervet.


A projekt előkészítése és a tervezési megközelítés

A munkamappa létrehozása

Az első lépés a projekt számára egy dedikált mappa létrehozása. Egy új session-ben, a Cloud mappán belül hozz létre egy „Habyt” nevű mappát, majd nyisd meg – ebben a mappában fogsz dolgozni a továbbiakban.

Miért kell ezt komolyabban venni?

A Habyt app több mozgó részből áll, mint az első projekt. Éppen ezért a tervezési fázist sem szabad kihagyni vagy elsietni. A Claude-ot plan módba kell állítani, és az Extra High teljesítményszintet érdemes választani, hogy a lehető legjobb tervezési eredményt kapjuk.

A hat tervezési kérdés

A tervezés során hat alapkérdésre érdemes válaszolni, mielőtt bármilyen fejlesztési promptot elindítanál:

  • Mit akarsz építeni?
  • Milyen funkciói legyenek?
  • Kinek szól az applikáció?
  • Hogyan nézzen ki?
  • Mit ne csináljon?
  • Milyen technológiákat használjon?

Ezeket a kérdéseket és a rájuk adott válaszokat közvetlenül a kezdő promptba kell beépíteni – ez adja az AI számára a szükséges kontextust.


Az első kérdés: Mit akarsz építeni?

Ez a legegyszerűbb pont, de fontos, hogy szerepeljen a promptban, mert azonnal meghatározza a kontextust. A válasz tömören:

„Egy szokáskövető applikációt szeretnék építeni.”

Ez az egyetlen mondat is elegendő ahhoz, hogy a Claude azonnal értse, miről van szó.


A második kérdés: Milyen funkciói legyenek?

Ez már jóval összetettebb terület. A cél az MVP (Minimal Viable Product) – vagyis a funkcionálisan legegyszerűbb, de már élhető verzió – megtervezése. A következő funkciókat érdemes meghatározni:

  • A felhasználó pozitív és negatív szokásokat egyaránt beállíthat.
  • Legyenek előre meghatározott szokások, amelyeket listából lehet kiválasztani, de legyen lehetőség egyedi szokás létrehozására is.
  • Naponta, lefekvés előtt vagy reggel, egyszerű pipálással lehessen rögzíteni, hogy mi valósult meg és mi nem.
  • A felhasználó visszanézhesse a haladását listán, naptárnézeten vagy diagramon.
  • Legyen streak-számláló (stríkszámláló), amely megmutatja, hány napja sikerült az adott szokást tartani.
  • Legyen bejelentkezési lehetőség: a felhasználók regisztrálhassanak, és a saját haladásukat privátban nézhessék.

A harmadik kérdés: Kinek szól?

A célcsoport meghatározása ebben az esetben nem kritikus szempont. Az app olyan embereknek szól, akik a szokásaikat szeretnék követni – nincs egyetlen tipikus célcsoport, amelyre rá lehetne húzni a dizájnt vagy a kommunikációt.

Ez a pont akkor válik igazán fontossá, ha van egy jól körülhatárolt, kiemelt felhasználói csoport. Ennél a projektnél ez nem áll fenn, ezért nem szükséges részletesen kidolgozni.


A negyedik kérdés: Hogyan nézzen ki?

A design-tudás szerepe

A vizuális megjelenés meghatározása az a pont, ahol minden szaktudás előnyt jelent. Ha értesz a designhoz, marketinghez, szövegíráshoz vagy fejlesztéshez, az mind hozzájárul a jobb végeredményhez. Ha viszont egyik területen sem rendelkezel különösebb tudással, akkor is működik a vibe coding – csak a józan paraszti észre támaszkodva is el lehet indulni.

A jó hír: a Claude nagyon jól tud dolgozni meglévő dizájnokból és vizuális inspirációkból.

Dizájn inspirációs oldalak

Vizuális ötleteket a következő helyekről érdemes gyűjteni:

  • Dribbble – portfólió oldal, ahol designerek mutatják be munkáikat
  • Behance – szintén portfólió jellegű platform
  • Mobbin – egy cég által gyűjtött, mobil applikációs screenshotok gyűjteménye; kiváló forrás konkrét UI-megoldásokhoz

A kiválasztott design

A leckéhez előre ki lett gyűjtve egy Behance-en talált dizájn, amely a következő stílusjegyekkel rendelkezik:

  • Zöldes és sötét színvilág
  • Viszonylag egyszerű, modern megjelenés

A promptba a következőképpen kerül be ez az információ:

„Dizájn szempontjából Behance-ről betettem egy dizájnt, ahol mockupokon és különböző képeken keresztül bemutatja a dizájnt. Szeretném, hogy ezt visszabontsd dizájnrendszer-elemekre, és ezeket használjuk fel – szinte ugyanilyen legyen a mi dizájnunk is. Ha esetleg nem éred el az oldalon a képeket, szólj, és letöltöm.”

A képek kezelése

Ha a Claude nem tudja elérni a Behance oldalt, a képeket le kell tölteni és a projektmappába kell helyezni. Ehhez a Habyt mappán belül hozz létre egy „dizájn inspiráció” almappát, és ide töltsd be az összes letöltött képet. Ha a Claude kérdezi, hogy hol találja a képeket, elegendő annyit mondani: „Betettem a mappába, a dizájn inspiráció mappába.”


Az ötödik kérdés: Mit ne csináljon?

Ez a pont azért fontos, mert a Claude néha túl akarja építeni a szoftvert, és olyan funkciókat is belerak, amelyekre nincs szükség. Ha előre meghatározod a korlátokat, nem fog felesleges irányban gondolkodni.

Az MVP-ből ki kell hagyni a következőket:

  • Ne mobilapp legyen – webes applikációt szeretnénk
  • Ne legyen fizetős funkció
  • Ne legyen push notification
  • Ne legyen csapatfunkció – ezek később hozzáadhatók, de az MVP-be nem kerülnek bele

A hatodik kérdés: Milyen technológiákat használjon?

Ez az a pont, amelyen a legtöbb vibe coder a legkevésbé otthonos. Ha nem értesz a technológiákhoz, a legegyszerűbb megközelítés:

„Technikailag adj javaslatokat, hogy milyen ingyenes és ismert eszközökkel lehet ezt a webes applikációt a leghatékonyabban lefejleszteni.”

A Claude egy modern stack-et fog ajánlani, amely lefedi a következő rétegeket:

  • Frontend – amit a felhasználó lát és használ
  • Backend – a háttérben futó logika
  • Adatbázis – ahol a felhasználói adatok tárolódnak
  • Autentikáció – a bejelentkezési rendszer
  • Biztonság és élesítés – a biztonságos működés és a közzététel

Tippek a tervezési fázishoz

Ne ess neki azonnal a fejlesztésnek

Ha hirtelen kiugrik egy ötlet a fejedből, ne kezdj el azonnal fejlesztési promptot írni. Szánj időt arra, hogy ezt a hat pontot végiggondold – még ha nem is tudod mindet tökéletesen megválaszolni. Ezzel rengeteg tokent és időt spórolsz, és sokkal jobb eredményt érsz el.

Inspirálódj valódi megoldásokból

Valódi projektfejlesztésnél érdemes más szokáskövetőket is megnézni – ez segít a legjobb felhasználói élmény és funkcionalitás kialakításában. Ez a lecke egy tanulóprojekt, ezért most az inspiráció összegyűjtése előre megtörtént, de a valóságban több keresgélésre van szükség.

A multitasking természetes

A Claude tervezési folyamata akár 20-30 percig is eltarthat – különösen egy ilyen összetett plan file esetén. Ez teljesen természetes. Miközben a rendszer dolgozik, nyugodtan végezz más feladatokat is – ez a vibe coding normális velejárója.


A Claude által elkészített terv tartalma

Miután a prompt elindult, a Claude a következő részletes tervet állítja össze:

Vizuális megjelenés

  • Frontend stílus és UI komponensek meghatározása
  • Színpaletta a dizájn inspiráció alapján
  • Tipográfia – beleértve az ingyenes alternatívákat a fizetős fontok helyett
  • Ikonrendszer meghatározása

Adatmodell

Az adatbázis tervezése azért szükséges, mert az app dinamikusan változó adatokat kezel – például minden egyes kipipált szokást el kell menteni az adott felhasználóhoz rendelve. Az adatmodell tartalmazza:

  • Felhasználói profilok tárolása
  • Szokások és napi bejegyzések struktúrája
  • Előre definiált szokáslista
  • Streak-számítás logikája

Projektstruktúra

  • Milyen mappák és fájlok jönnek létre
  • A fejlesztés hat fázisra bontva, lépésről lépésre
  • Hogyan fog a Claude tesztelni és verifikálni az elkészült részeket

Ez a terv jóval összetettebb, mint az első projekt egyszerű HTML-alapú rendszere – de a Claude mindent megtervez, amit egy tapasztalt programozó is végiggondolna.


A lecke végén tehát rendelkezésre áll egy teljes, részletes fejlesztési terv a Habyt apphoz. A hat tervezési kérdés megválaszolása és a dizájn inspiráció beadása elegendő volt ahhoz, hogy a Claude önállóan felépítse a fejlesztés menetét – beleértve az adatmodellt, a projektstruktúrát, a vizuális rendszert és a fejlesztési fázisokat. A következő lépés ennek a tervnek az alapján a tényleges fejlesztés elindítása.